A gazda izgatottan várakozik háza küszöbén, mikor az felbukkan a horizonton. Az idegen, aki itt a várva várt vendég, nemcsak olyan valaki, akinek azt mondjuk, lépj be, pihenj meg otthonunkban. Igazából azt akarjuk, hogy „kerülj beljebb”, „gyere belém”, ne csak felém, hanem belém: szállj meg engem, foglalj helyet bennem, ami egyúttal azt is jelenti, hogy foglald el a helyemet, ne elégedj meg azzal, hogy csak belépsz az otthonomba.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Sunday, May 22 2016 3:00PM
Moliére: Tartuffe
Petri György és Vas István fordítása alapján
Molière Tartuffe-jében a vendég nemcsak megszáll vendéglátóinál, hanem egyúttal meg akarja szállni a ház életét. A gazda izgatottan várakozik háza küszöbén, mikor az felbukkan a horizonton. Az idegen, aki itt a várva várt vendég, nemcsak olyan valaki, akinek azt mondjuk, lépj be, pihenj meg otthonunkban. Igazából azt akarjuk, hogy „kerülj beljebb”, „gyere belém”, ne csak felém, hanem belém: szállj meg engem, foglalj helyet bennem, ami egyúttal azt is jelenti, hogy foglald el a helyemet, ne elégedj meg azzal, hogy csak belépsz az otthonomba. Orgon nem vak, látja, hogy átverik. Tartuffe is tudja a darab végén, hogy Elmira csapdába csalja – mégis belemegy!
Miért döntenek így? Érzik a végzetüket, érzik, mit nem szabadna tenniük, mégis megteszik. Megmagyarázhatatlan erő hajtja őket, hogy akarják beteljesíteni végzetüket, ahogy a gyertyaláng körül repdeső pillangó, aki végül a tűz martaléka lesz. Orgon megtalált valamit, amihez akkor is ragaszkodik, ha nevetségessé válik. Vendégét, mint megszabadítóját, és mint elpusztítóját is, úgy várja. Pedig a ház ura nem vak, legfeljebb csak azt kívánja. Végre megtalált valamit, amihez mindenáron ragaszkodik – a messiást, akire mindannyian vágyunk. Mert mi is arra vágyunk, hogy egy napon jöjjön valaki, valahonnan. Jöjjön, és változzon meg minden! Ragadjon ki megszokott életünkből, amiből kitörnénk, de már rég nincsen hozzá erőnk. Azután pedig lesz, ami lesz.
Vagy korhűbben ’après moi le déluge – utánam a vízözön’!
Hollós Gábor
Közreműködők:
Brestyánszki Bernadett – cselló
Brestyánszki Dína – hegedű,
Lengyel Zoltán – basszusgitár
Szokol Szilárd – dob
Ampovics Zsolt – gitár
A fogantatástól a születésig negyvenkét hét telik el. Ebben az időszakban játszódik darabunk. Hősünk azonban nem egy születendő gyermek vagy édesanyja, hanem egy szülész-nőgyógyász: Dr. Virágvári Imola.
Szophoklész: Oidipusz király című drámája nyomán írta: Pintér Béla
Csányi Miklós kulturális menedzser új tájházat nyit meg Szabadszálláson, mely alkalomból sorsdöntő kérdésre kell választ adnia. Döntésének következtében kalandos utazásra indul lelkiismeretének útvesztőjében. Az útvesztő végén újabb választás elé kényszerül – hogy jól választ-e, avagy sem, döntsék el Önök!
Pintér Béla és Társulata: A Sehova Kapuja
A szabadságharc hőse, Baráznay Ignácz tisztázatlan halála után negyven évvel leánya, Amália egy különös transzcendens utazás alkalmával visszakerül 1848-ba
Nem szeretve lenni, pokoli kín. Tekintete összeszűkül, fogát összeszorítja, keze ökölbe szorul. Ilyenkor a legveszélyesebb. Ő, akit kevésbé szeretnek.
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.
