A Forte Társulat előadásában Dürrenmatt drámáját Térey János, a legmarkánsabb hangú kortárs magyar költő, író fordítja újra, eredeti, lényegre törő stílusával aktualizálja a mű üzenetét: az egész emberiséget fenyegető atomkatasztrófa elleni tiltakozást, a fizikusok emberfeletti felelősségét.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Onsdag, 19. Maj 2010 19:00
Friedrich Dürrenmatt: A fizikusok
Friedrich Dürrenmatt 1962-ben írt drámája a modern tudományos világnézetek csődjéről szól. A darab cselekménye a felelősség elől a bolondokházába menekült tudósok körül forog, s ez az idegszanatórium tágul őrült világunk szimbólumává, melyben elmebetegek a világ felrobbantásán munkálkodnak, s a „józanok”az őrültek házába menekítik gondolataikat, nehogy embertársaik ártalmára tegyenek.
A Forte Társulat előadásában Dürrenmatt drámáját Térey János, a legmarkánsabb hangú kortárs magyar költő, író fordítja újra, eredeti, lényegre törő stílusával aktualizálja a mű üzenetét: az egész emberiséget fenyegető atomkatasztrófa elleni tiltakozást, a fizikusok emberfeletti felelősségét. A társulat ebben a produkcióban, az előzőekhez hasonlóan, a mozgás (tánc), a zene, a szöveg és annak zenei módon való kezelése által törekszik egy komplex színházi formanyelv megvalósítására, ahol ezen különböző kifejezési eszközök párhuzamos jelenlétükkel, egymást kiegészítve és erősítve szolgálják a készülő előadás nyelvezetét. Térey Jánossal való közös munka terve, hogy a nyersfordítást alapul véve, a próbafolyamat során megszülető szituációkkal párhuzamosan, a mozgás illetve zenei helyzetek közben íródik az előadás végleges szövege.
A társulat több korábbi munkájához hasonlóan ez az előadás is sok helyszínre adaptálható mind a díszlet, mind a jelmez, mind a térhasználat tekintetében.
A darabról:
Friedrich Dürrenmatt: A fizikusok című darabja sok tekintetben vígjátékszerű, de világa és mondanivalója túl van a vidámságon. A tudósnak mint személyiségnek a felelősségét vetette fel, ám ennél tovább jutott, és magáról a modern világról mondott ítélete. Möbius, a főszereplő, rájött a minden elképzelhető felfedezések rendszerének a titkára, és látva, hogy a politika, a gazdaság miként állítja a tudományt egyre embertelenebb célok szolgálatába, önként bevonul az elmegyógyintézetbe, hogy így mentse meg az emberiséget saját felfedezésétől. De véletlenül a lehető legrosszabb bolondokházát választja, és visszafelé sül el elképzelése: a véletlen segítségével épp ő szolgáltatja ki felfedezését. „Csupán az őrültekházában vagyunk szabadok Csak az őrültekházában szabad gondolkoznunk. Odakint a szabadságban a gondolataink robbanóanyagok”. A szabadság a véletlen hatalmának elismerése, vagyis az igazi szabadság annak belátása, hogy nem vagyunk szabadok.
Dramaturg: Garai Judit
Jelmeztervező: Benedek Mari
Díszlettervező: Antal Csaba
Fény: Payer Ferenc
Hang: Kondás Zoltán
Rendező: Horváth Csaba
Csányi Miklós kulturális menedzser új tájházat nyit meg Szabadszálláson, mely alkalomból sorsdöntő kérdésre kell választ adnia. Döntésének következtében kalandos utazásra indul lelkiismeretének útvesztőjében. Az útvesztő végén újabb választás elé kényszerül – hogy jól választ-e, avagy sem, döntsék el Önök!
Szophoklész: Oidipusz király című drámája nyomán írta: Pintér Béla
Pintér Béla és Társulata: A Sehova Kapuja
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
