Bécsi klasszikusok I.
Műsor:
W.A.Mozart Esz-dúr („Milánói”) szimfónia, K. 160
W.A. Mozart: A-dúr zongoraverseny, K. 488
F. Schubert: V. (B-dúr) szimfónia, D. 485
Közreműködik:
Grünwald Béla – zongora
Kodály Filharmonikusok Debrecen
Online Jegyvásárlás
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: štvrtok, 14. november 2013, 19:30
Bényi Tibor előszava:
Az 1773-ban született Esz‐dúr vonósnégyes (Milanói szimfónia) a kvartett-szimfónia kategóriájába tartozik. Nem Haydn hatása alatt, hanem olaszos lendülettel, három tételben tömören fogalmazva egy éneklő allegro, egy operaária‐szerű lassú tétel és egy szimfonikus finálé formájában íródott. 1786‐ban a „Figaro“‐ val egy időben, a nagy opera komponálása által szikrázó hevületben írja Mozart az A‐dúr zongoraversenyt. Mint szimfonikus koncert ismert, de szerkezetében mégis egy igazi kamarazenei kompozíció. A szonátaforma kiegyenlített arányai és a tételek közötti tematikus kapcsolódás Beethovennek és a nagy romantikusoknak mutat utat. Különösen a szokatlan fisz‐moll hangnemben felhangzó melankolikusan vigasztaló lassú tétel idézi a „Figaro“-ban átélt lelkiállapotot. Isteni adományként olyan dimenziókba jut el a zenélés határait feszegetve, ami kizárólag neki adatott meg, és máig a legtökéletesebb Mozarti hangzásként él bennünk. Bécsben 30 évvel később - de lelki közelségben Mozarthoz – 1816 őszén a 19 éves Salieri tanítvány Franz Schubert befejezi a B‐dúr 5. szimfóniát. „A könnyű lélek legtöbbször nehéz szívet takar“, írja maga Schubert ebben az időben. Mozart hatása alatt, de egyéni természetességgel nyílik ki előttünk az igazi Schubert. A szenvedés és boldogság érzete párosul a legnemesebben egyszerű zenei fogalmazással. Idézzünk Schubert 1816 június 13-án írt naplójából: „Egy fényekkel telt szép nap élménye hatja át az egész életemet, mintha a távolban halkan visszaverődnének Mozart varázshangjai. Megmaradnak ezek a szép léleklenyomatok, amit az idő és a körülmények sem tudnak kitörölni, és az élet sötét pillanataiban távoli reményként fénylenek előttem. Ó Mozart, halhatatlan Mozart, mennyi jótékony élménnyel járultál hozzá egy reménytelibb, szebb élethez lelkünkben.“
Hallgassák örömmel!
Az 1773-ban született Esz‐dúr vonósnégyes (Milanói szimfónia) a kvartett-szimfónia kategóriájába tartozik. Nem Haydn hatása alatt, hanem olaszos lendülettel, három tételben tömören fogalmazva egy éneklő allegro, egy operaária‐szerű lassú tétel és egy szimfonikus finálé formájában íródott. 1786‐ban a „Figaro“‐ val egy időben, a nagy opera komponálása által szikrázó hevületben írja Mozart az A‐dúr zongoraversenyt. Mint szimfonikus koncert ismert, de szerkezetében mégis egy igazi kamarazenei kompozíció. A szonátaforma kiegyenlített arányai és a tételek közötti tematikus kapcsolódás Beethovennek és a nagy romantikusoknak mutat utat. Különösen a szokatlan fisz‐moll hangnemben felhangzó melankolikusan vigasztaló lassú tétel idézi a „Figaro“-ban átélt lelkiállapotot. Isteni adományként olyan dimenziókba jut el a zenélés határait feszegetve, ami kizárólag neki adatott meg, és máig a legtökéletesebb Mozarti hangzásként él bennünk. Bécsben 30 évvel később - de lelki közelségben Mozarthoz – 1816 őszén a 19 éves Salieri tanítvány Franz Schubert befejezi a B‐dúr 5. szimfóniát. „A könnyű lélek legtöbbször nehéz szívet takar“, írja maga Schubert ebben az időben. Mozart hatása alatt, de egyéni természetességgel nyílik ki előttünk az igazi Schubert. A szenvedés és boldogság érzete párosul a legnemesebben egyszerű zenei fogalmazással. Idézzünk Schubert 1816 június 13-án írt naplójából: „Egy fényekkel telt szép nap élménye hatja át az egész életemet, mintha a távolban halkan visszaverődnének Mozart varázshangjai. Megmaradnak ezek a szép léleklenyomatok, amit az idő és a körülmények sem tudnak kitörölni, és az élet sötét pillanataiban távoli reményként fénylenek előttem. Ó Mozart, halhatatlan Mozart, mennyi jótékony élménnyel járultál hozzá egy reménytelibb, szebb élethez lelkünkben.“
Hallgassák örömmel!
Naša ponuka
“Mert van a Stradivari és egy átlagos hegedű, A Stradivari Stradivari, a másik meg középszerű! És én hazudhatnék neked tovább, de nem teszem! Te nem középszerű vagy, hanem tehetségtelen.
Az előadás arról szól, milyen hazugságban élni, hazugságban leélni egy életet, és milyen, ha ezt a hatalmi elit különféle rétegeinek való megfelelés kényszeríti ránk. (Kovács Bálint)
Tipy
Csányi Miklós kulturális menedzser új tájházat nyit meg Szabadszálláson, mely alkalomból sorsdöntő kérdésre kell választ adnia. Döntésének következtében kalandos utazásra…
Upozornenie! Časový limit na nákup čoskoro vyprší!
odhadovaný zostávajúci čas:
00:00
položka/y v košíku
celkom:
Váš časový limit na nákup vypršal. Prosím, znova vložte vstupenky do košíka.
