XSpiró György: Csirkefej
A helyenként igen naturalista nyelvezetű, megrázó erejű, csak 16 éven felüli nézőknek szóló előadás metszően éles képet rajzol a kor társadalmáról, melyről szeretjük azt hinni, hogy változott valamit a nyolcvanas évek óta.
A helyenként igen naturalista nyelvezetű, megrázó erejű, csak 16 éven felüli nézőknek szóló előadás metszően éles képet rajzol a kor társadalmáról, melyről szeretjük azt hinni, hogy változott valamit a nyolcvanas évek óta.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. november 23. kedd, 19:00
Spiró György: Csirkefej
Spiró György tragédiája, az először 1985-ben színpadra állított Csirkefej a mai, modern magyar drámairodalom egyik emblematikus darabja, amit ez alkalommal a Jászai Mari díjas Árkosi Árpád rendez a Gózon Gyula Kamaraszínház korábban Szakonyi Adáshibáját, Schwajda Himnuszát vagy Borbély Szilárd Akár Akárkijét felvonultató, kortárs magyar drámákat bemutató sorozatában.
A helyenként igen naturalista nyelvezetű, megrázó erejű, csak 16 éven felüli nézőknek szóló előadás metszően éles képet rajzol a kor társadalmáról, melyről szeretjük azt hinni, hogy változott valamit a nyolcvanas évek óta. Egy diszfunkcionális társadalom keresztmetszetét látjuk, melyben Spiró szavaival élve: „nem működik a szerelem, nem működik a szeretet, nem működik a hatalom, nem működik a vallás, nem működik a család, nem működik a munka – semmi sem működik”.
Ismeretes, hogy Spiró az özvegyasszony ikonikus alakját Gobbi Hildának írta. Árkosi rendezésében Horváth Zsuzsa jutalomjátéka e rendkívüli szerep. Most ő lép be a színre Spiró darabjának nyitóképében: boldogan hívogatja macskáját, hogy végre kapott csirkefejet… A Jászai Mari és Aase-díjas színművésznő pályája ezen felül is izgalmasan kapcsolódik Gobbi alakjához és életművéhez. Horváth Zsuzsa minapi bemutatója Ibsen Peer Gynt című darabjában éppen Aase szerepe volt, miközben az Aase-díjat Gobbi alapította végrendeletében. Horváth Zsuzsát korábban Brecht Kurázsi mamájaként, vagy a Kakuk Marci Csurinéjaként láthatta a Gózon Gyula Kamaraszínház közönsége.
Szereposztás:
Vénasszony....... Horváth Zsuzsa
Tanár.................. Kálid Artúr
Nő...................... Nagyváradi Erzsébet
Apa.................... Menszátor Héresz Attila
Anya.................. Túróczi Éva
Srác................... Sütő András
Haver................. Károlyi Krisztián
Törzs................. Stubnya Béla
Közeg................ Illés Dániel
Előadónő........... Takács-Kiss Zsuzsanna
Csitri.................. Kátai Kinga
Bakfis................. Szűcs Laura
Írta: Spiró György
Díszlet: Ondraschek Péter
Jelmez: Mészáros Zsófia
Zenei munkatárs: Fehérvári Lilla
Súgó: Paku Éva
Rendezőasszisztens: Kabódi Szilvia, Tóth Zsófia
Rendező: Árkosi Árpád
Producer: Szabó Ágnes
Az előadás arról szól, milyen hazugságban élni, hazugságban leélni egy életet, és milyen, ha ezt a hatalmi elit különféle rétegeinek való megfelelés kényszeríti ránk. (Kovács Bálint)
Csányi Miklós kulturális menedzser új tájházat nyit meg Szabadszálláson, mely alkalomból sorsdöntő kérdésre kell választ adnia. Döntésének következtében kalandos utazásra indul lelkiismeretének útvesztőjében. Az útvesztő végén újabb választás elé kényszerül – hogy jól választ-e, avagy sem, döntsék el Önök!
A szabadságharc hőse, Baráznay Ignácz tisztázatlan halála után negyven évvel leánya, Amália egy különös transzcendens utazás alkalmával visszakerül 1848-ba
A fogantatástól a születésig negyvenkét hét telik el. Ebben az időszakban játszódik darabunk. Hősünk azonban nem egy születendő gyermek vagy…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!