Vajon mit teszünk, ha valaki egyszer csak odafordul hozzánk és azt állítja, rendet fog vágni ebben a káosztól uralt, érthetetlen világban? Ő megteszi – megteszi helyettünk – ha nincs más, elindul az úton és nem fog meghátrálni, amíg célba nem ér. Csak figyeljünk, nézzük, hogy is megy ez. Hiszen ha Richárdunkra, gyomorforgató mészárlásától – nem kímélve barátot, családtagot – nem sújt rá az ég, a sors haragja, miért ne kérdőjelezné meg annak puszta létezését is?

A III. Richárd-ot már a marosvásárhelyi ’Harul’ Baptista Templomban, a záróvizsgám alkalmával is arra az alapgondolatra építettük fel, miszerint a feszültség forrása a darab során a címszereplő és Isten között feszülő konfliktus. Ezért is tartottam akkor szükségesnek, hogy egy templom félig elkészült kupolájában játsszuk és ezért is esett a választásom ezúttal a Zsámbéki Romtemplom lélegzetelállító épületére. Úgy látom, a romtemplom magában hordozza a szebb napokat látott, szétroncsolódott emberi kapcsolatokat éppúgy, mint azt a múltat, személyes és kollektív hitet vagy hitetlenséget, amellyel szembe kell nézni, és amelynek maradványaira esély van újra építkezni. A magyar, a közép-európai ember alapvető és visszatérő létkérdéseivel – hit, személyiség, hatalom – kívánunk számot vetni Shakespeare remekművén keresztül.”

Burák Ádám áprilisban fejezte be tanulmányait az East15 Acting School, University of Essex színházrendező mesterszakán, jelenleg Londonban Shakespeare Hamletjének kamaraszínházi előadását rendezi. A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem végzett hallgatói, Dávid Áron, Szilasi Eszter Júlia, Boros Csaba (Zene) és Erdély Kinga (Játéktér- és Jelmeztervező) az Újszínház és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház színészeivel, Vass Györggyel és Benedek Botond Farkassal kiegészülve mutatják be a produkciót július 26-án, 19 órától a Zsámbéki Romtemplomban.

Július 7-én újszerű látásmóddal megvalósított, Shakespeare: III. Richárd című előadás látható különleges helyszínen, a vár mellett. Burák Ádám rendező Marosvásárhelyen szerzett diplomát, majd Angliában mestervizsgát, ő állította színre a darabot egy nagyszerű erdélyi színésszel, Dávid Áronnal a főszerepben. Az előadás azt a kérdést boncolgatja, hogy mit jelent a kegyetlen eszközöket alkalmazó királynak a hit – személyiség – hatalom hármassága uralkodása során.

Fordította: Vas István