„Nagyon sok remek történetem van. A színházról, az életemből, saját magamról, erős öniróniával.
Sok bajom van a „stand up” műfajjal. Alig-alig van jó, a többsége komoly szenvedést okoz. Ezt még el is lehetne viselni. Az igazi katasztrófa az, hogy a közönség ezekért is odavan. Felébredt bennem egy dacos düh.

Elhatároztam, hogy én is csinálok egy speciális stand up-ot, amelynek az a lényege, hogy a remek történeteim közé becsempészek verseket is. Hiszen a vers is közlés, sok esetben történet is, megpróbálom úgy belopni, hogy egy-egy vers jelenléte magától értetődő legyen.”