VÖRÖSMARTY MIHÁLY: Csongor és Tünde
tündéri színjáték
Vörösmarty a 16. századi Árgírus királyfi széphistóriájából megalkotta a magyar romantikus drámairodalom legnagyobb művét. Színpadra szánt művei közül a Csongor és Tünde a kevés remekművel dicsekvő magyar drámairodalom egyik legremekebb főműve, és a legszebb és legzeneibb hangzású magyar mesejáték Kezdjük tehát az elején.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2010. április 29. csütörtök, 19:00
– Csongor: „Minden országot bejártam, Minden messze tartományt, S aki álmaimban él, A dicsőt, az égi szépet Semmi földön nem találtam. Most mint elkapott levél, Kit süvöltve hord a szél, Nyugtalan vagyok magamban, Örömemben, bánatomban, S lelkem vágy szárnyára kél.”
Alkotók:
Díszlettervező Mira János
Jelmeztervező Wieber Marianne
Koreográfus Juronics Tamás
Súgó Mészáros Ági
Ügyelő Stefanik Sándor
Rendezőasszisztens Szabó Orsolya
RENDEZŐ BODOLAY
A fogantatástól a születésig negyvenkét hét telik el. Ebben az időszakban játszódik darabunk. Hősünk azonban nem egy születendő gyermek vagy édesanyja, hanem egy szülész-nőgyógyász: Dr. Virágvári Imola.
Az előadás arról szól, milyen hazugságban élni, hazugságban leélni egy életet, és milyen, ha ezt a hatalmi elit különféle rétegeinek való megfelelés kényszeríti ránk. (Kovács Bálint)
Pintér Béla szürreális víziója a világról. Pontosabban annak csak egy szeletéről, az emberi kapcsolatokról.
Szophoklész: Oidipusz király című drámája nyomán írta: Pintér Béla
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
