Csiky Gergely, a XIX. század utolsó harmadának legjelentősebb magyar drámaírója. Az ő sikerei adtak bátorságot fiatal íróknak, hogy a korabeli társadalmat vigyék színpadra, de bátorságot adtak az igazgatóknak is, hogy velük szerencsét próbáljanak, és igen sok tekintetben hozzájárultak ahhoz, hogy a közönségnek a magyar daraboktól való idegenkedését megszüntessék.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. július 9. péntek, 20:30
Csiky Gergely: A nagymama
romantikus vígjáték
az egri Gárdonyi Géza Színház előadása
Esőhelyszín: Békéscsabai Jókai Színház
Csiky Gergely, a XIX. század utolsó harmadának legjelentősebb magyar drámaírója. Az ő sikerei adtak bátorságot fiatal íróknak, hogy a korabeli társadalmat vigyék színpadra, de bátorságot adtak az igazgatóknak is, hogy velük szerencsét próbáljanak, és igen sok tekintetben hozzájárultak ahhoz, hogy a közönségnek a magyar daraboktól való idegenkedését megszüntessék.
A régi színházi világban, ha egy direktor biztos, garantált kassza- és közönségsikert akart elérni, műsorra tűzte A nagymamát. E kedves vígjáték manapság is időről-időre feltűnik budapesti és vidéki színházaink repertoárjában, hiszen a négy szálon futó szerelmi történet rendkívüli szereplehetőségeket kínál fiatal, s idősebb művészek számára egyaránt.
Csiky bravúros meseszövése elismerésre méltó. A bájos történet a kibontakozásig, a boldog befejezésig számtalan kacagtató félreértést, megható fordulatot, bonyodalmat tartogat. Hogy végül sikerül-e kibogoznia a nagymamának a múltból gyökerező, bonyolult szálakat, s hogy végül ki kivel lesz boldog, erről mesél a darab.
A bemutatón, 1891-ben Prielle Kornélia játszotta a Nagymamát, később hálás szerepet jelentett többek között Blaha Lujzának, Berky Lilinek, Honthy Hannának, Dajka Margitnak, Tolnay Klárinak is.
Szerémi grófné: Saárossy Kinga Jászai Mari-díjas
Ernő, az unokája: Csathó Norbert
Márta: Nagy Szilvia
Galambosné, a grófné gazdaasszonya: Dér Gabi
Örkényi Vilmos Báró, nyugalmazott ezredes: Várhelyi Dénes
Kálmán: Török Tamás
Piroska: Nagy Barbara
Koszta, nyugalmazott evangélikus tábori lelkész: Vókó János
Tímár Karolin, a leánynevelő intézet tulajdonosa: Babócsai Réka
Tódorka Szilárd, tanár: Balogh András
Langó Szerafin, nevelőnő: Dimanopulu Afrodité
Intézeti növendékek: Peredy Janka, Nagy Fruzsina Lilla, Eörsy Vilma, Fodor Sára, Vilkey Berta, Novák Laura, Aba Margit, Forczek Janka, Kereszturi Katica, Kiss Alexandra
Pincér Kós Mátyás
Intézeti nevelők: Blaskó-Saárossy Zsófia, Hódosi Ildikó, Szecskó Andrea
Díszlet: Székes László, Jelmez: Bodnár Enikő, Rendezőasszisztens: Blaskó-Saárossy Zsófia
Rendező: Blaskó Balázs Jászai Mari-díjas
Csányi Miklós kulturális menedzser új tájházat nyit meg Szabadszálláson, mely alkalomból sorsdöntő kérdésre kell választ adnia. Döntésének következtében kalandos utazásra indul lelkiismeretének útvesztőjében. Az útvesztő végén újabb választás elé kényszerül – hogy jól választ-e, avagy sem, döntsék el Önök!
A fogantatástól a születésig negyvenkét hét telik el. Ebben az időszakban játszódik darabunk. Hősünk azonban nem egy születendő gyermek vagy édesanyja, hanem egy szülész-nőgyógyász: Dr. Virágvári Imola.
Szophoklész: Oidipusz király című drámája nyomán írta: Pintér Béla
Az előadás arról szól, milyen hazugságban élni, hazugságban leélni egy életet, és milyen, ha ezt a hatalmi elit különféle rétegeinek…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
